Szorongás, pánik és félelem: hogyan segít a wingwave® coaching?

Bartha Andrea és Antal Péter, minősített wingwave® coachok

Mi az a wingwave® coaching? (röviden)

Röviden: a wingwave® egy olyan coaching módszer, amely az alvás REM-fázisához hasonló szemmozgást, az NLP elemeit és egy egyszerű izomtesztet kapcsol össze. Megkeresi a félelem, a szorongás és a pánik mögött álló stresszérzelmeket, és segít feldolgozni őket, hosszú, elemző beszélgetések nélkül, és anélkül, hogy újra át kellene élned a fájdalmas eseményeket. Budapesten (a Nyugati pályaudvar / Oktogon közelében), Solymáron és online is dolgozunk. Írj nekünk az űrlapon, és visszahívunk.

Hogyan tűnhet el a félelem, szorongás és pánik nyomtalanul?

Mi történik a nehéz élményekkel és a traumákkal az idegrendszerben?

Az érzelmi emlékek és a stresszreakciók szorosan kötődnek a limbikus rendszerhez, azon belül is két területhez: az amygdalához és a hippocampushoz. Az amygdala a félelemért és a veszélyérzetért felel, a hippocampus pedig az emlékek kontextusát rendezi. Ő segít megjegyezni, milyen körülményhez, helyhez vagy helyzethez tartozik egy emlék. Nem csak arra emlékszünk, hogy mi történt, hanem arra is, hogy hol és mikor, és milyen érzések, események vették körül.

Miért válthatnak ki szorongást és pánikot a feldolgozatlan élmények?

Amikor valami megrázó ér minket, például egy baleset, egy erőszakos esemény vagy egy veszteség, az első reakció a limbikus rendszerben születik meg. A tudatunk csak ezután próbálja értelmezni, mi történt. Vegyük egy háziállat elvesztését: ez tudatos és tudattalan szinten is hat ránk. A tudatos rész az, amit azonnal észreveszünk és átélünk: szomorúak vagyunk, felidézzük a búcsú pillanatát, és gyászolunk. Ennek egy részét beszélgetéssel, emlékezéssel fel tudjuk dolgozni. A feldolgozatlan érzelmek viszont elraktározódnak az idegrendszerben és a későbbiekben automatikus, önkéntelen reakciókat válthatnak ki.

A tudattalan rész, a még fel nem dolgozott érzelmek, a limbikus rendszerben raktározódhatnak el. Ez akkor történhet meg, amikor az érzelmek túl erősek vagy túl összetettek ahhoz, hogy ott és akkor feldolgozzuk őket. Ilyenkor „bent rekednek”, az idegrendszerünk pedig megpróbál ezzel a teherrel együtt működni. Ha valami előhívja ezeket az érzelmeket, egy emlék, egy hang vagy egy illat, automatikus reakciókat indíthatnak el: hirtelen szomorúságot, szorongást, akár pánikot. Olyan ez, mint amikor egy szoftver kódjába „bug” kerül: egy apró, oda nem illő hiba, és a program már nem fut olajozottan.

Amikor ránk tör a pánik, pusztán a gondolatainkkal nem tudjuk leállítani, mert nem a gondolataink okozzák: az érzelmi rendszerünk reagál. Más megoldás híján persze mindenfélével próbáljuk megnyugtatni magunkat, sokszor tanult technikákkal. Ahhoz viszont, hogy ez a reakció tartósan elcsendesedjen, a limbikus rendszerben tárolt megterhelő érzelmeket kell feldolgozni. 

Nézd meg, mi mindenben tud segíteni a wingwave coaching

Mi köze a REM-alvásnak a wingwave coachinghoz?

Az idegrendszerünknek van egy természetes feldolgozó „programja”, amelyet minden éjjel lefuttat: az alvás REM-fázisa (REM = rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás). Ilyenkor az agy nagyon aktív, a szem gyorsan mozog, és ekkor álmodunk a legtöbbet. Az agy feldolgozza a nap élményeit, rögzíti az emlékeket, rendezi az érzelmeket, és új idegi kapcsolatok jöhetnek létre. A test izmai közben szinte teljesen ellazulnak. A REM-fázist nyugodtan nevezhetjük az idegrendszer karbantartójának. Segíti a tanulást, az emlékezést, az érzelmek feldolgozását és a regenerálódást.

Azok az élmények és érzések viszont, amelyek túl intenzívek, túl erősek vagy traumatikusak, a normál REM-fázisban nem dolgozódnak fel. Feldolgozatlan, tudattalan érzésekként megmaradnak, és folyamatosan terhelik az idegrendszert.

A wingwave coach ébren, veled együtt használ hasonló szemmozgást, hogy a témádhoz kötődő érzelmek célzottan és kíméletesen feldolgozódhassanak. A kliensek ilyenkor gyakran nagyokat sóhajtanak. Érzések vagy képek futhatnak át rajtuk, emlékek bukkanhatnak fel, testérzetek és feszültségek jelenhetnek meg, majd rövid idő alatt elmúlnak. Van, aki úgy írja le, mintha buborékok szállnának fel és pattannának el benne. Sokan utána könnyebbnek, megkönnyebbültnek érzik magukat. Előfordul, hogy valaki a következő alkalomra úgy érkezik, hogy eszébe sem jutott a probléma, amivel legutóbb jött. A kliensek ezeket a változásokat tartósnak élik meg.

Írj nekünk, és visszahívunk

Mi a wingwave® coaching három építőköve?

1. Szemmozgás: az EMDR-hez hasonló alapokon

A wingwave® coaching az EMDR-hez (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing) hasonló alapokra épül. Az EMDR elismert pszichoterápiás módszer a traumák feldolgozására, Francine Shapiro dolgozta ki 1987-ben (EMDR Institute). Az EMDR során a kliens felidéz egy megterhelő élményt, miközben irányított szemmozgás vagy finom kopogtatás segíti a feldolgozást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as irányelvében az EMDR a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) esetén ajánlott módszerek között szerepel, az Amerikai Pszichológiai Társaság 2017-es PTSD-irányelve pedig feltételesen ajánlja.

A wingwave az EMDR elemeit építette be a coaching folyamatába, de itt nem kell újra átélned a megterhelő eseményeket.

2. NLP

A neurolingvisztikai programozást (NLP) Richard Bandler és John Grinder dolgozta ki az 1970-es években, hogy megértsék az emberi kommunikáció és viselkedés mintáit. Az NLP szerint a belső élményeink vizuális, auditív és testi (kinesztetikus) csatornákon szerveződnek. A wingwave® coaching ezt a modellt használja a háromszintű szemmozgásos munkában, amelynek célja, hogy a feldolgozatlan érzelmi blokkok kíméletesen oldódjanak. A módszer így az NLP keretrendszerét ötvözi az EMDR elemeivel, a még hatékonyabb érzelemfeldolgozás érdekében.

3. A myosztatikus izomteszt

A wingwave® coachingban a myosztatikus izomtesztet visszajelző eszközként használjuk: segít megtalálni a stressz-triggereket és a feldolgozatlan érzelmeket, így minden alkalommal arra tudunk figyelni, ami neked a legfontosabb. Hüvelyk- és mutatóujjaddal gyűrűt formálsz, a coach pedig finoman, de határozottan próbálja szétnyitni. A gyengébb tartás fokozott mentális stresszre és érzelmi túlterheltségre utal, az erős tartás pedig aktivált belső erőforrásokat és érzelmi stabilitást jelez. Online alkalmakon az izomtesztet mi végezzük el helyetted, a saját kezünkön. Dr. Marco Rathschlag pszichológus a Kölni Német Sportegyetemen írt doktori kutatásában mérőműszerrel vizsgálta az izomtesztet (Rathschlag és Memmert, 2014).

Segít a wingwave régi traumák után is?

Igen. Sokan egy régi traumával érkeznek hozzánk: egy baleset, egy veszteség, egy válás vagy egy gyerekkori megrázó élmény lenyomatával, amely évek múltán is előjön. Ilyenkor nem maga az emlék a gond, hanem az, hogy a test és az idegrendszer még mindig úgy reagál rá, mintha most történne: összeszorul a gyomor, felgyorsul a szívverés, és jön a szorongás vagy a pánik.

A wingwave® coachingban nem kell újra átélned a traumát, és nem kell újra meg újra elmesélned sem. Arra a stresszérzelemre figyelünk, amelyet a nehéz élmény ma kivált, és ezt dolgozzuk fel a szemmozgásos munkával. Az emlék megmarad, de elveszíti az érzelmi terhét: utána nyugodtan tudsz rá gondolni.

Lehet a stressz eredete a születésünk előtti időből vagy a felmenőinktől?

Ami az idegrendszerünket terheli, gyakran összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Sokéves gyakorlatunk alapján, és ez a mi szubjektív tapasztalatunk, nagyjából 25–30%-a a saját életünk eseményeiből fakad, körülbelül 70–75%-a pedig a magzati korhoz vagy transzgenerációs traumákhoz kapcsolódik, vagyis szüleink és felmenőink élményeihez, amelyeket generációkon át hordozunk.

A kutatás is elkezdett foglalkozni ezzel. Rachel Yehuda és munkatársai holokauszt-túlélőket és felnőtt gyermekeiket vizsgálták, és mindkét generációnál egymással összefüggő epigenetikai változásokat találtak. Ez korai jele annak, hogy a súlyos trauma hatása ezen az úton is továbbadódhat (Yehuda és mtsai, Biological Psychiatry, 2016). A magzati kor kapcsán Van den Bergh, Mulder, Mennes és Glover áttekintő tanulmánya arra jutott, hogy az anya várandósság alatti szorongása és stressze összefügg azzal, hogy a gyermeknél később nagyobb eséllyel jelennek meg érzelmi és viselkedési problémák (Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 2005).

A wingwave® coachingot 2001-ben dolgozták ki Németországban, így viszonylag fiatal és még kevéssé ismert módszer. Magyarországra 2011-ben Dr. Pusztai Erzsébet belgyógyász és Liptai Beáta pszichológus hozta el.

Prof. Falus András akadémikus, genetikus, immunológus a transzgenerációs terhekről

Dr. Pusztai Erzsébet a wingwave coachingról

Hány wingwave alkalomra lesz szükségem?

A wingwave® coaching nem épít hosszú, elemző beszélgetésekre. Az első alkalommal alaposan átbeszéljük a céljaidat és a témáidat. Utána minden alkalommal közvetlenül a problémádhoz kötődő érzésekkel dolgozunk, így a munka végig célzott marad.

Hogy hány alkalomra lesz szükséged, az a témától és attól függ, mennyi terhet cipelsz, de a wingwave coaching nem éveken át tartó folyamat. Átlagos terheltség mellett nagyjából 12–14 alkalom elég ahhoz, hogy szinte mindent feldolgozzunk, ami nyomaszt, és van, akinek már 3–4 alkalom is meghozza a kívánt változást. A várható alkalomszámot az első alkalom után közösen megbeszéljük.

Sokan nagy könnyebbségként élik meg, hogy a wingwave-ben nincs találgatás a rejtett okokról, és nincs helye az önhibáztatásnak sem: se „már rég túl kellett volna lépnem rajta”, se „az én hibám, hogy nem tudom elengedni”. A wingwave abból indul ki, hogy sok minden, amin változtatni szeretnénk, legyen az önbizalom, szorongás vagy félelem, olyan érzelmekhez kötődik, amelyeket még nem dolgoztunk fel, és ezek elzárhatják az utat a belső erőforrásainkhoz.

Mire számíthatsz, amikor befejezed a wingwave coachingot?

Az a célunk, hogy a coaching végén szabadabbnak, egésznek és kiegyensúlyozottnak érezd magad: stabilabbnak, magabiztosabbnak, több energiával és tisztább, egészségesebb határokkal. Ha van valami, amit szeretnél elengedni, megváltoztatni vagy jobbá tenni az életedben, tedd meg az első lépést: írj nekünk az űrlapon, és visszahívunk. Budapesten, Solymáron és online is várunk.

Ismerd meg a coachaidat, Bartha Andreát és Antal Pétert · További cikkeink a stresszről, a szorongásról és a wingwave coachingról

Gyakori kérdések

Mi az a wingwave® coaching?

A wingwave® egy olyan coaching módszer, amelyet 2001-ben dolgoztak ki Németországban. Az alvás REM-fázisához hasonló szemmozgást (az EMDR-hez hasonló alapokon), az NLP elemeit és a myosztatikus izomtesztet kapcsolja össze, hogy megtalálja és feldolgozza a félelem, a szorongás és a pánik mögött álló stresszérzelmeket.

Újra át kell élnem a fájdalmas eseményeket?

Nem. A wingwave az EMDR elemeit használja, de nem kell újra átélned a traumatikus eseményeket, és hosszú, elemző beszélgetésekre sincs szükség.

Segít a wingwave régi traumák után is?

Igen. Sokan egy régi traumával érkeznek hozzánk, például egy baleset, egy veszteség vagy egy gyerekkori megrázó élmény után. A wingwave coachingban nem kell újra átélned a történteket: azzal a stresszérzelemmel dolgozunk, amelyet az emlék ma kivált, így az emlék elveszíti az érzelmi terhét.

Hány alkalomból áll egy wingwave coaching?

Attól függ, mennyi terhet cipelsz. Átlagos terheltség mellett nagyjából 12–14 alkalom elég ahhoz, hogy szinte mindent feldolgozzunk, de van, akinek már 3–4 alkalom is meghozza a kívánt változást. A wingwave nem éveken át tartó folyamat, a várható alkalomszámot az első alkalom után közösen megbeszéljük.

Hol lehet wingwave coachingra jönni, és mennyibe kerül?

Budapesten (a Nyugati pályaudvar / Oktogon közelében), Solymáron és online is dolgozunk. Egy alkalom 75 perces, az ára 25.000 Ft. Ha szeretnél jelentkezni, írj nekünk az űrlapon, és visszahívunk.

Működik a wingwave online is?

Igen. Online alkalmakon az izomtesztet mi végezzük el helyetted, a saját kezünkön, te pedig otthonról, egy csendes helyről kapcsolódsz be. Sok kliensünkkel dolgoztunk már így, külföldről is.

A wingwave coaching nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológiai ellátást. Ha krízisben vagy, vagy diagnosztizált betegséged van, kérjük, fordulj szakemberhez.

Ha kíváncsi vagy, mit csinál a stressz valójában a testedben, arról itt írtunk: Mit tesz a stressz az idegrendszerrel, és miért nem tudsz csak úgy megnyugodni?

Források

• EMDR Institute: History of EMDR. https://www.emdr.com/history-of-emdr/
• Egészségügyi Világszervezet (WHO): Guidelines for the management of conditions specifically related to stress, 2013. https://www.who.int/publications/i/item/9789241505406
• Amerikai Pszichológiai Társaság (APA): EMDR therapy, PTSD-irányelv, 2017. https://www.apa.org/topics/psychotherapy/emdr-therapy-ptsd
• Rathschlag, M. és Memmert, D. (2014): a myosztatikus izomteszt vizsgálata. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4055185/
• Yehuda, R. és mtsai (2016), Biological Psychiatry. https://doi.org/10.1016/j.biopsych.2015.08.005
• Van den Bergh, B. R. H., Mulder, E. J. H., Mennes, M. és Glover, V. (2005), Neuroscience & Biobehavioral Reviews. https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2004.10.007